Lássuk csak. Imádom a reggeli összeülősdit, mielőtt elmennénk dolgozni. :)
Hogy mi a munkám? Én nevettem, mikor megtudtam. Promótálnom kell. Marketing. Pedig, Én ezt a dolgot már egyszer elengedtem. És most valamiért megkaptam, kíváncsi vagyok, hogy miért is pontosan. Ezek szerint befejezetlen ügy. Pedig Én úgy éreztem, az idegenforgalommal együtt a Marketinget is lezártam. Két dolgot legalább ki tudtam zárni az érdeklődési körömből. Na mindegy. Ettől szép. :)
Bár megsúgom, ha lehetne kívánni, Én a kertbe kívánkoznék dolgozni: D:P
Tegnap este nagyot dumcsiztam a szobatársnőmmel. Megbeszéltük, hogy akár mi is lesz, nem adjuk fel, és hogy minden rajtunk múlik,mármint hogy hogy állunk a dolgokhoz például. Ő is túl sokat beszélgetett a többiekkel, és kb. ugyan olyan nagy álmokkal érkezett mint Én, amit a hírek kicsit megsebzettek. De kitartunk. :D
Nagyon jól érzem magam. Viszonylag sokat próbálok beszélni, segítenek, meg mint írtam, kérdezek, mintha kötelező lenne. Egy román csajszi mesélte, hogy gyakorlatilag semmit nem tudott és nem értett mikor ide jött. Most nagyon jól beszél.. szóval van remény :D
De már kedvem is van az angolhoz. A megfelelést már sikerült levetkőzni – kb 2 nap alatt - , az elmém megnyílt a passzív tudásnak, és egészen sok mindent megértek. :D Élvezem a fejlődést. Sőt, akarom. Akarom érteni minden szavukat. Csak időm nincs kimondottan tanulni, max. este. De be fogom vezetni. Először csak sok-sok szót. :D
Az idő nagyon változékony. Hol borús, hol napsütéses. De ez is tetszik. Nem árt némi hosszú ujjú felső, de egyenlőre élvezem, hogy nem halok meg a 600 foktól.:)
Fura, mennyire más az élet így, kicsit elszeparálva….Még nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy is értem pontosan. De pozitív…:)
Ebéd szünetben ki akartam ülni a fa alá, amibe beleszerettem. Kb. 15-20 percbe telt, mire sikerült, mert bár tudják, hogy nem tökéletes az angolom, beszélgetnek velem. :D Végül sikerült oda ülni, és megismerkedni a fával. :D
Volt, akinek meséltem Horvátország után, a Hvala nevet egy állatnak szeretném adni. (jelentése: köszönöm), de úgy érzem, ez a szomorú fűz tökéletesen kiérdemelte. :)
Fura, hogy egy bizonyos lelki állapotban, milyen dolgok okoznak neked örömöt, szeretetet, kötődést. :D
Érzem, hogy ott vagyok, ahol lennem kell. Minden annyira egyértelmű, annyira magától értetődő, hogy nem lehet másképp…:)
Itt egészen sokáig világos van, úgy 10 körül megy le a nap, akkor már csak a narancssárgás fény tölti be a helyet. Nagyon szép, főleg itt a természet közepén…Annyira, csodálatos, hogy minden zöld…minden…
Kb. így érzem magam:
https://www.youtube.com/watch?v=nS63wdSrUh4
Jut eszembe a zenéről, tegnap este hupákoltunk. Egészen tanárjáratosra sikerült, nem sok „diák” maradt. De így is frenetikus volt. :D A zene mindig jó. :D
És a kedvenc angol kifejezésemmel zárnám soraim:
It’s up to you. (rajtad áll, rajtad múlik, tőled függ)
